A ködvidék

Közvetlen a Kirigakurén túli területek. Haramiák és banditák gyakoriak errefelé, de nem támadnak meg mindenkit, akit csak meglátnak.

Miután feltettem a kérdésemet, így válaszolt:
- Üdvözlöm fiatalember. Igen, igen... Jártam arrafelé... Egy gazdagabb halászfalu nyugatra, de várjon csak, van is egy térképem...
Kevette a térképet, ami kinézetre csak egy darab tépett, szakadt papír, de gondolom ami benne van, az már sokkal lényegesebb.
- Ha elkísérsz a ködön túlra, akkor neked adom, mit szólsz? Akár indulhatunk is...
Erre elkezdett mosolyogni, de mivel nem volt más ötletem odatalálni, ezért elfogadtam az ajánlatát. Nekem meg vannak a cuccaim, remélem neki is, úgyhogy mondtam neki:
- Rendben van! Indulhatunk!

Elindultunk. Egész úton kérdezgetett engem a családomról, barátaimról, és ez nagyon idegesített engem. Mikor elértük a ködvidék határát, nem kérdezett tovább, csendben maradt. A sebessége ugynolyan maradt, de hang nélkül folytatta utját. Gondoltam odafigyelek rá, mert nem ismerem annyira, így rámtámadhat és nagyon gyanús ezügyben az is, hogy ilyen csendben megy. Meleg, párás helyen mentünk, amiktől régikori emlékek jutottak eszembe, és már lenyugodtam, jobban kezdtem bízni benne. Hirtelen meghallottam a hangját fél óra után:
- És miért lettél shinobi kisember?
Miért kíváncsi ennyire a személyes dolgaimra?
- Nincs konkrétabb célja, csak annyi, hogy a küldetésekből befolyó pénzen meg tudjak élni. - válaszoltam, majd visszakérdeztem - Ön miért ennyire kíváncsi a személyes dolgaimra?

Mindent figyelmesen végighalgatott, aztán kérdésedre nem felelve csöndben maradt. Távolról léptek zaja hallatszik, de hamar abbamarad. Kiértek a ködvidékből. A férfi csupán komor arccal bámul rád, majd fapofával elköszön és elmegy, vissza a faluba... Előtte persze megkapod a térképét.
Ha visszatekintesz után, még láthatod, ahogy kaján mosollyal az arcán eltűnik. Nem sokkal később egy sólyom repül el feletted, jó meszire, úgy négy, vagy öt nyíllövésnyire.
A térképről szinte minden lekopott a nagy nyugati út és egy-két kisebb falucska kivételével. Amint a kezedbe veszed, úgy érzed, mintha nyálkás lenne, s talán az is... Szinte már szétfoszlik a kezedben, de Te hamarosan rátalálsz az útra, s azon elindulva könnyedén eljutsz uticélod felé.


( A következő menjen Koikan Tanoba, az út további része eseménytelen volt. Írd fel a térképet, habár sok hasznát nem biztos, hogy venni fogod, mert már nem bírja sokáig, de ki tudja. Ha a faluban a főnököt keresed, akkor megtudhatod, hogy valahol a kikötőrészen van, egyébként személyleírást is kaphatsz róla: Magas (198 cm), izmos, jó kedélyű férfi. Általában egy toldozott-foldozott kezeslábasban és kopott szandálban van. Mindig hord magánál egy fehér esernyőt és egy fekete táskát, amik a többi holmijához képest, meglepően jó állapotban vannak. Egyébként kék szeme van és rövid (2cm) barna haja. Néhány foga hiányzik és a jobb karján egy hosszú heg látszódik )