Név: Koro Kagero
Kor: 13 év
Nem: fiú
Rang: Genin
Születési hely: Kirigakure no sato
Jellem: Könnyű feldühíteni, szinte minden kis apróságon felhúzza magát, és nehezen tud bárkinek is megbocsátani. Korabeliekkel szeret versengeni, fiatalabbakat szivatni, és a nagyobbakkal, hogy mit csinál, az erőkülönbség dönt (pl.:a sokkal erősebbekkel nem kezd ki , de a vele egy szinten lévőkkel, és a gyengébbekkel igen).
Kinézet: Rövid, fekete haj, fekete szem, 180 cm magas, 65 kg. Ruhája: fekete hosszúgatya, fekete hosszúujjú, hosszú, sötétvörös köpeny.
Felszerelés: hátizsák, 3 démonszél shuriken, 20 shuriken
Szeret: versengeni, jutsukat tanulni, a sólyomot (kedvenc állata)
Nem szeret: engedelmeskedni másoknak, a Konohagakure no sato-t, a sast
Előtörténet:
Mikor megszülettem Kirigakure no sato-ban, nem voltak szüleim (persze ezt csak bizonyos forrásokból tudom, mert nem emlékszem már rá). Apukám korábban meghalt, anyukám pedig a szülésbe halt bele. Testvérem sincs, rokonaim sem, így teljesen magamra vagyok utalva. Árvaházban nőttem fel, melyben 8 évig nevelték csak a gyerekeket, amikor annyi idős lettem, akkor kerültem nagy bajba, mert pénzem sem volt, azt sem tudtam, hol laktunk régen. Egy ideig éltem a csöves életet, házon kívül aludtam, és alig volt élelem, csak horgászatból szereztem halat, abból is csak néha-néha egy-egy kisebb halfajtát. Bár ezt nem is csodálom, mert nem volt rendes horgászbotom, csak összeraktam botot, talált madzagot, és étel sem nagyon volt a végén, mert ha lett volna, úgy is megettem volna. Nem használtam ételt, hanem próbáltam megkötözni egy halat, ha arra járt. Sokszor szóltak rám más horgászok, hogy elijesztem a halakat, de egy 9 évesen madzag nélkül próbáltam egy élesebb bottal felszúrni a halakat, jobban is sikerült. Gondoltam, hogyha sikerült több halat kifognom, nem is én eszem meg a plusz mennyiséget, hanem eladom. Egész jól ment, egy 12 éves koromra összejött belőle egy kétszobás ház (WC+alvószóba), ennek már kezdtem megörülni. Eddig szomorú gyerekkorom volt, de innentől kezdtek jól alakulni a dolgok. Persze a víz, amit ittam, sem édes volt, hanem sós, ezzel magyarázható, hogy miért volt akkoriban hasmenésem, és mért fájt annyira a gyomrom. De mára kezdek felzárkózni a többiekhez képest, már tiszta vizet iszok, még mindig halászok magamnak, de már telik az oktatásra. Ember persze már öltem, szükség volt rá a geninné váláshoz. De nem haboztam, nem volt rossz érzés ezt tenni, ezért csináltam máskor is, csak úgy heccből. Megnéztem, van-e nála valami értékes, de nem találtam sok pénzt csak keveset, ugyanis hamar el kellett bújnom, mert jöttek az őrök, mert kiabálást hallottak. Elbújtam egy bokorban, és szerencsémre nem vettek észre. Célom különösebben nem nagyon van, de majd menet közben remélem ez is kialakul...
Tárgy: Koro Kagero 
Pént. Jún. 08, 2012 7:27 pm
