Egyes kiképzőterep

Mikor odaértem, a senseinél egy gumibábu volt, és szigorúan rám pillantott.
- Hello Myouga! Jól aludtál? Kipihented magad? - a gumibaba fához rögzítése közben kérdezi - a mai terv az, hogy megtanítom neked a beígért technikát és, ha sikerül elsajátítanod a nap végére, akkor a kapott küldetésben a te részedet is megcsinálom, természetesen a fizetséget felezzük. Véleményem szerint ez nem rossz ajánlat, elvégre nem a legizgalmasabb dolog a korház vécéit pucolni!
Közelebb jött hozzám, majd néhány kézpecsét elvégeztével egy villámgömb jelent meg a kezében, és hozzám vágta. Ettől bezsibbadtam egy picit, és égési sérülés keletkezett ozz, ahol eltalált.
- Ezt a technikát fogod megtanulni - folytatta - gondoltam bemutatom rajtad, hogy érezd mire képes a jutsu! Ehhez a technikához elemi manipulációra lesz szükséged. Mondd csak, mit tudsz erről a műveletről? És a kérdéshez hozzá csapnám azt is, hogy mit tudsz a chakrafelszabadításról? Mit tanultál az akadémián?
- Hát... elemi manipulációról nem tanultunk az akadémián, de annyit tudok róla, hogy a ninja elsődleges eleme, az az elem, amire a legfogékonyabb, és ezt az elemet tudja manipulálni. A másodlagos elembe, ha nem baj, nem mennék bele, mert nekem egyenlőre elég csak az elsődleges elemmel foglalkoznom. És ez nekem ez a villám, tehát elvileg sikerülnie kéne ennek a technikának. A csakrafelszabadítás... A megfelelő kézjelek után a ninja úgy szabadítja fel csakráját, hogy az általa kívánt jutsut létre tudja hozni. Nem elég csak a kézjel felszabadítás nélkül, mert akkor az lesz, amit a tegnapi edzésen kihasználtam, hogy nem jön létre a jutsu. És nem elég csak a felszabadítás sem, mert ha elég lenne, akkor nem használna senki kézjeleket. Dióhéjban ennyi...

Megérkeztem a könvtárból, és beszámoltam arról, amit olvastam:
- Azt olvastam, hogy a csakra testi és lelki energiából áll, és különböző nehézségi fokok vannak. A legkönnyebb a taijutsu, amihez nem is szükséges csakra felszabadítás. Utána jön a csakra felszabadítása, azután az irányítások. Itt a nehézségi sorrend attól függ, hogy a testen kívül, belül, illetve a testfelületen irányítjuk a csakrát.A legkönnyebb a testen belül történő, utána a testfelületi, majd a legnehezebb, a testen kívüli csakrairányítás. A villám típusú jutsukról azt olvastam, hogy a felhasználónak a csakráját elektromossággá kell alakítania, ezért az egyik legnehezebb az elemi jutsuk közül a tanulása. Leggyakrabban a kumogakure-iek csakrája villám típusú, így hát nem csoda, hogy nekem is az. És ez az elem gyengébb a szélnél, de erősebb a földnél. Ennyit jegyeztem meg belőle.

// Boccs, a kimásolásért, csak nem nagyon tudtam, hogy hogy kell a karimmal könyvet olvasni. //

A sensei végighalgatott, türelmesen, tekintetével folyamatosan figyelve téged.
- Nos, majdnem. Indulási alapként nem rossz, de most le kell szögeznem, hogy a Taijutsuknál is van Chakrafelszabadítás, csupán a művelet után, belső irányítás következik...
Komótosan figyelve téged, újra megalkotta a kezébe a kis villám gömböt és feléd mutatta.
- Addig rendben van, hogy a villám elemet elektroimulzusokká kell alakítani, de hogyan? Ez lenne még az egyik legfontosabb kérdés, amire magadnak kell rájönnöd, a technika elsajátítása közben!
A kezében lévő villámgömb, hirtelen elkezd zsugorodni, közben pedig a sensei hangja halkan, de fontos infórmációkat sugall feléd:
- A technika lényege, hogy a kezedbe sűrítsd a chakrád és ott megkezd a villám elemű manipulációját. Fontos, hogy el tudd szakítani azt a testedtől, mert ennek a technikának fontos alapja, hogy el lehet dobni! Reggel nyolc körül mozoghat az idő, húzz bele!

// Egy legalább húsz soros tanulópostot kérek a technika elsajátításáról. Sok próbálkozás, lehetőség szerint elméleti hátteret is vigyél bele, és telhetnek az órák lazán! Egy ilyen szintű technika elsajátítása rendkivül megterhelő egy genin számára, főleg, hogy nemrég ismerte meg az elemét. Aztán csak ügyesen, ha van kérdésed, akkor azt privátban! //

A sensei türelmesen végighallgatott, majd javítgatott.
- Nos, majdnem. Indulási alapként nem rossz, de most le kell szögeznem, hogy a Taijutsuknál is van Chakrafelszabadítás, csupán a művelet után, belső irányítás következik...
Újra megtemtette a kezében a villámgömböt, majd folytatta:
- Addig rendben van, hogy a villám elemet elektroimulzusokká kell alakítani, de hogyan? Ez lenne még az egyik legfontosabb kérdés, amire magadnak kell rájönnöd, a technika elsajátítása közben!
A villámgömb zsugorodásnak indult, majd a sensei hallkan mondta:
- A technika lényege, hogy a kezedbe sűrítsd a chakrád és ott megkezd a villám elemű manipulációját. Fontos, hogy el tudd szakítani azt a testedtől, mert ennek a technikának fontos alapja, hogy el lehet dobni! Reggel nyolc körül mozoghat az idő, húzz bele!
Én egyből neki is láttam, és elkezdtem. Azt láttam legjobb módszernek, ha elsőre nem szakítom el a kezemtől, hanem megpróbálom eldobás nélkül, majd lépésről-lépésre haladok tovább. Először összesűrítettem a csakrát a kezemben. Éreztem, hogy ez sikerült. Megpróbáltam elemi manipulációt is bele vinni, de nem sikerült. Nem nagyon akart reagálni rá, még egy kis szikra sem villant fel. Sokkal nehezebb volt, mint amilyennek elsőre kinézett. Egyszerűen nem sikerült hozzáadni a villám elemet. Ez így volt a további 10-20 próbálkozásban is. Arra is gondoltam, lehet, hogy nem is villám elemű vagyok, csak elromlott a papír. De végül rájöttem arra, hogy mi lehet a baj. Az, hogy azt sem tudom, hogy hogy kell elemet "hozzáadni" a technikákhoz. De nem kérdeztem meg a senseitől, elvégre elmondta, hogy nekem, saját magamnak kell rájönnöm a technika nyitjára. Először is meg kellene tanulnom, hogy hogyan lehet a csakrát elektromossá tenni. Sokat próbáltam, míg egyszer arra lettem figyelmes, hogy egy kis villámnyaláb halad el a szemeim előtt. Ez hatalmas önbizalmat adott, és gyakoroltam tovább. Ekkor fogtam fel, hogy a dolog neheze még hátravan: szinten is kell tartani azt, amit az előbb egy pillanatra létrehoztam. Ez igencsak nehéz feladatnak bizonyult, de próbáltam tovább. Délben tartottam egy kis ebédszünetet, majd folytattam a technika elsajátítását. Egy kevés próbálkozás után sikerült tartanom 2 másodpercig, de ez bőven nem lesz elegendő. Aztán próbálkozásról-próbálkozásra egyre tovább sikerült használni, amikor elég hosszú idejűnek találtam, akkor próbáltam nehezíteni, és úgy próbálni, ahogy a sensei mondta, hogy el tudjam szakítani a testemtől. Amikor elkezdtem ennek a gyakorlását, délután 3 óra körül lehetett, szépen sütött a Nap, jó meleg volt. 1 órán keresztül próbáltam egyre jobban elszakítani a testemtől a gömböt, de nagyjából 1 méterig sikerült elhajítanom, és akkor kipukkadt. Ekkor tartottam egy kis pihenőt, ami volt nagyjából fél óra, aztán próbáltam újra és újra, amíg nem sikerül. Egyre inkább próbáltam összpontosítani, és bízni abban, hogy sikerülni fog a technika. Egyre haladtam a gömb megtett távolságával, de csak olyan iramban, hogy nagyjából egy nap alatt sikerülne eldobnom olyan távolságra, hogy az megfelelő legyen. És mivel ma kell megtanulnom ezt a technikát (mert azért mégsem várhatom el a senseitől, hogy még éjjel is nézze azt, hogy haladok), ezért nagyobb iramba kellett kapcsolnom. Ha a sensei ma akarja megtanítani a technikát, akkor biztos meg lehet tanulni egy nap alatt. Kell, hogy legyen valami módja... Megpróbálok kicsit pihenni, meditálok egyet, hogy jobban koncentráljak, aztán megpróbálom megint. Eltelt nagyjából egy óra, olyan 6 körül lehetett, aztán nekiálltam a technikának. Próbáltam, és eddig ez volt a legjobb dobásom, már majdnem tökéletes. Megpróbáltam lendületből, futásból eldobni, csak elestem, mert nem nagyon bírta a futást az a lábam, amelyikbe kunait bökött a sensei. Próbáltam lassabb tempóban, úgy már sikerült egész messze ment, talán már menne is, ha nem fárasztott volna le annyira a tegnapi nap. De a tegnapi nap jó is volt egyben, mert kaptam a senseitől egy kis tapasztalatot. Visszagondoltam, hogy milyen keményen dolgoztam tegnap is. Következő próbálkozásomat újra álló helyzetből hajtottam végre, és hatalmas koncentrációval úgy eldobtam a villámgömböt, hogy nem pukkadt szét, csak a legközelebbi sziklának ment neki. Örültem, hogy sikerült, de még nem hagytam abba... Próbáltam, hogy biztosan tökéletesen menjen, nemám csak szerencsém volt, aztán még kétszer megpróbáltam, és mind a kettőnél sikerült. Eddigre nagyjából este fél 9 lehetett, de megérte a fáradozást. Elköszöntem a senseitől, majd mentem haza pihenni.

A sensei végig nézte, amit csinálsz és egy-egy grimaszt leszámítva arcizma sem rándult a gyakorlásod közben. Volt egy rövidebb időszak, amikor nem láttad sehol és azt sem vetted észre, mikor ment el, de körülbelül két óra múlva visszatért.
Este, amint végeztél a feladattal, elköszöntél tőle és Ő, látva, hogy mennyire fáradt vagy, hazatámogatott, az otthonod előtt pedig egy boríítékot nyomott a kezedbe és néhány halk mondat után eltünt:
- A technika neve egyébként:Raiton: Bōru no jutsu // Villám elem: Villámgömb technika. Szép volt, ez a boríték pedig az eggyezségünk eredménye, már dél körül láttam rajtad, hogy sikerülni fog. Pihenj legalább egy napot, aztán pedig elmegyünk küldetésre!


// Szép volt! Kisbetűvel megjegyezném, hogy az eldobás volt a könnyebb része és arról írtál többet, de ez nem nagy probléma, elvégre nem kaptál sok információt és így is sikerült. Remélem valamennyire megérteni is sikerült a chakramanipulációt és felszabadítást! Írd fel a technikát, valamint kapsz + 10 ch/sz-t és a borítékban van 250 ryou, ezeket írd fel az adatlapodra és ha eldöntötted hogyan akarod folytatni a játékot Myougával, akkor dobj egy PÜ-t! //

// Uzumaki Nagato //

Elindultam a kiképzőterep felé. Útközben azon törtem a fejem, hogy milyen papírokat is kell majd megtalálnunk, illetve mire tudjuk majd később felhasználni őket. Fogalmam sem volt az egész dologról, ezért úgy döntöttem, minél előbb a kiképzőterepre kell érnem, hogy kiderítsem, pontosan miről is van szó. Elkezdtem futni a kiképzőterep felé, és öt percen belül, el is érkeztem az úticélomhoz. Mikor odaértem, kicsit meglepődtem, mert egy nagy tömeg fogadott, akik mind azért érkeztek, hogy teljesítsék ezt a feladatot. Még mindig nem tudtunk semmi konkrét dolgot. Egy pillanat múlva egy Jounin tűnt fel előttünk. Kíváncsian vártuk, hogy mit fog mondani, és reméltük, hogy felvilágosít minket a küldetéssel kapcsolatban.

Kasai // Elnézést a megvárakoztatásért //

Egy pódiumon jounin féle ember áll. Megvárja, amíg mindenki megérkezik majd megszólal, hangosan:
- Ím itt vagytok hát Ti, a szerencsés ötvenek, kiket azért választottunk ki, hogy tovább tudjatok lépni!
Egy fehér papírdarabot mutat fel, ami hirtelen meggyűrődik.
- Huszonöt ilyet rejtetteünk szét a környező térségben! Csapdákkal vettük krbe mindent. Szerezzetek magatoknak egyet és gyertek vissza, ám csak a társaság felének jut majd, így riválisok vagytok!
Elmosolyodik majd jelzi, hogy ideje kezdeni.

// Akihiko // ( Arra kérnélek, hogy had irányítsam én az eseményeket, mivel én vagyok a mesélő, )


Elindult az erdős terület felé. Egy hegyen járhatsz, nem messze a kiindulási ponttól. Fák tarkítják a területet, de elég ritkásan, ám a sziklák annál gyakoribbak. Észrevetted, hogy az egyik versenytársad kvet téged, habár ezt megpróbálja álcázni, nos nem túl ügyesen. A távolból egy-két robbanás hangja szűrődik el hozzád.
Ahogy mész előre, hirtelen sistergésre leszel figyelmes és körültted, kör alakban lángok csapnak fel, három-négy méteres magasságra. MAjd egyik pillanatról a másikra drótok tűnnek elő és megpróbálnak elkapni téged. A tűz gyorsan terjed befelé, ha ez egy csapda, akkor a közelben biztos lennie kell egy ilyen papírnak, de hogyan próbálod túlélni a csapdát?

// Nagato // (Bocs, nem figyeltem, a mostani csak egy terv, mint az utolsó mondatban is leírtam. )

Amikor meghallottam a sistergést, azt hittem, hogy csak sima robbanó jegyzetek vannak körbe elhelyezve, de egyszer csak drótokat pillantottam meg, amik megpróbáltak megkötözni. Ahogy körülnéztem, az egyik közeli fa mellett megláttam egy letört ágat. Gyorsan kellett gondolkodnom, de végül eldöntöttem, - remélve hogy nincs több csapda, felugrok ezzel kikerülve a drótokat, majd használom a Kawarimi no jutsut, ezzel helyet cserélek a faággal. Legalább is ez volt a tervem.

// Akihiko //

Az adrenalin az agyadba tódul és valószínűleg ez menti meg az életed, mert így a reakcióidődet könnyedén megnöveled, habár nem olyan szinten, mintha a chakrádat is alkalmaznád... A kawarimid sikeres és hamarosan eltűnsz egy füstfelhő keretében. Amint leérkezel a földre hirtelen megsüllyed alattad a föld és egy végtelen mély üregre leszel figyelmes, aminek az alján valami fémes csillog. Tehaát az a fadarab is egy csapda volt!
Ekkor váratlan dolog tötrénik: a téged követő shinobi előtűnik a semmiből és egy drót segítségével visszaránt a mélységbe zuhanástól.
- Csak óvatosan, ez a hely veszélyes! Megmentettem az életedet, ebből remélem megérted, hogy nincsennek hátsó szándékaim. Ketten tbbre megyünk, mint külön-külön... - Ekkor tudatosul benned, hogy egy Kunoichivel, azaz női shinobival van dolgod - Mit szólsz hozzá? Persze nem kötelező, de gondolom nem szeretnél itt veszni és én sem ezért talán...
Kérdő pillantásából sok mindent leszűrhetsz. De ki tudja mik a céljai, amiket eme mézesmázas szavak mögé rejtett, vagy talán az igazat mondta. Oly sok a lehetőség, de a döntés rajtad áll.